Telefon: 70/33-66-997 | E-mail: kovacsborhaz@freemail.hu

Borvidék

1990-ben a az Alföldi borvidék egy részéből jött létre Hajós-Vaskúti borvidék. Mivel a vaskúti szőlőtermelés a 90-es évek közepére jelentősen visszaesett. Napjainkban már alig van kiterjedt szőlőültetvénye, ezért a Hegyközségi Tanács 1996-ban kéréssel fordult a Földművelésügyi Miniszterhez, hogy változtassa meg a borvidék nevét Hajós-Bajai borvidékre, így 1997-től már ezen a néven szerepel. Ezzel tulajdonképpen kettős célt akartak elérni. Egyrészt a terület ismertségét is akarták erősíteni, mivel Baja város, mint a környék kulturális, kereskedelmi és oktatási központja, mindenki által ismert. Másrészt jelentős ültetvények vannak Baján, a bajai borok pedig mindig híresek voltak. Ezzel a törekvéssel Baját, mint várost is szeretnék olyan rangra emelni, amelyet méltán megérdemel.

A 2100 ha termőszőlőt a borvidékhez tartozó 14 településen évszázadok óta termesztik. Az elmúlt században itt termelték az ország legfűszeresebb hazai borait. Jelentős volt emellett az a kövidinka, a sárfehér és persze a kadarka szőlőkből készített borok.

A borvidék öt településén élő németajkú lakosság magával hozta a szőlőművelés és borkészítés szeretetén túl az őshazában termesztett fajtákat is, így került e vidékre a kékfrankos és a rajnai rizling.  A Hajós-Bajai borvidék szőlészeti és borászati színvonala kiemelkedő volt minden időben

Talaj és éghajlat adottságai

 A tengerszint feletti magassága alapján inkább a Szekszárdi borvidékhez hasonlít, mint az Alföldön lévő szőlőterületekhez, hiszen e területek a Tolnai Dombság lefutásának részei, amit csak a Duna szel ketté. Hasonlít a Spanyolországban lévő Douro folyó által kettészelt borvidékre. A Hajós-Bajai borvidék a Duna-Tisza között található. Természetes tájai a Duna menti síkság déli része, a Bácskai homokhát, valamint a Bácskai lösztábla északi része.

Ez a termőtáj mindig is különbözött az általános alföldi termőtájtól, hiszen az itteni szőlők nem homokon termettek, hanem elsősorban lepelhomokkal fedett agyagtalajon, de helyenként lösztalajon. A homokréteg vastagsága a talaj termékenysége szempontjából meghatározó. A vékony rétegű lepelhomokkal fedett talaj a legkedvezőbb a mezőgazdasági növények számára.

A térség szőlőtermesztését a talajtípuson kívül a klimatikus tényezők is jelentősen befolyásolják. A klimatikus tényezők közül melyek hatással vannak a szőlőre: a napsütés időtartama, a levegő hőmérséklete, valamint a lehullott csapadék mennyisége.

Országos viszonylatban elmondható, hogy mind a napfénytartam, mind a napsugárzás havi és évi összege a Hajós-Bajai borvidék területén a legmagasabb. Az évi nappali megvilágítás időtartama 4406,43 óra, a tényleges napsütéses időszak viszont egész évben 2076 óra. Az észlelt és lehetséges napfénytartam közötti arány alapján a tenyészidőszakban a nappali megvilágítás 55,6% alatt van. Magyarország szőlőtermő tájain a napfénytartam évi összege sokéves átlagban 1800-2070 óra. Ebből látszik, hogy e borvidék leggazdagabb napfényben. A szőlőnövény fényigényét figyelembe véve megállapítható, hogy a térség a fehérbor-szőlőfajtákon kívül, kiválóan alkalmas a vörösbort adó szőlőfajták termesztésére is.

Borvidék hőmérséklete

A szőlőműveléskor fontos  tényező a hőmérséklet. A borvidéken az évi középhőmérséklet sokéves átlagban 10, 5 oC, vegetációs idő alatt viszont 16, 2 oC. Az ebből számított teljes hősszeg 3477, 7 oC , a hatásos hősszeg pedig 1337,7 oC. a szőlőtermesztéshez szükséges minimális teljes hősszeg 2500 oC, a minimális hatásos hősszeg viszont 1000 oC, az évi középhőmérséklet pedig 9-21 oC között kell, hogy legyen. Magyarországon az évi középhőmérséklet 10 oC körül van. A harmadik tényező a lehullott csapadék mennyisége. A borvidéken évente sok éves átlagban 599 mm, a vegetációs időben viszont 396 mm csapadék hull a szőlőre. Legcsapadékosabb hónap a május 66 mm-rel, ami 15,1 nap alatt esik, és a június 65 mm-rel. E két hónapban hullik le az évi csapadék 21,7%-a. Figyelembe véve az évi csapadék mennyiségét mondható, hogy a szőlőnövény e térségben eredményesen termeszthető, mert a szőlőnövény közepes vízigényű, és átlagban 500-600 mm csapadékot igényel. Ezek a feltételek itt biztosítva vannak.

Szőlőfajták

A  borvidék fajtaszerkezetében a hagyományos magyarországi fajták találhatóak, kivétel az olyan ritkaságok, mint a Tokaj 3 fő szőlőfajtája a sárga muskotály, a furmint és a hárslevelű. Ha nagy testű bort akarok készíteni Hajóson, és a mennyiség nem elsődleges szempont, akkor  Cabernet sauvignon, Cabernet franc szőlők a legalkalmasabbak telepítésre. Amennyiben a minőség mellett a biztonságos mennyiség is szempont akkor, chardonnay. Olasz rizlig, cserszegi fűszeres, kékfrankos és  zweigelt szőlőfajtákat kell megemlíteni.

Cabenet sauvigon

Cabernet franc

Kékfrankos

Zweigelt

Kadarka

Chardonnay

Cserszegi fűszeres

Olasz rizling